Fehér habba burkolózva talált ránk a reggel, Ködbe veszve, holtfáradtan, összeolvadt testel Ébredtünk, és reménykedtünk nem csupán egy álom, De felnéztem, s a napfényben többé nem találom. Tűzbe néztél aggódva, közben szemed sem rebben. Én szilánkokba pillantva…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
